Anya bejegyzése

Senkivel nem cserélném el ezeket a pillanatok !
Nincs az a nevelési divatirányzat, politikai nyomás ami ettől a csodálatos érzéstől megfoszthatna!!!

Szeretnék az elmúlt hetek gyerek és családellenes szörnyűségeire reagálni.

"Anyák, húzzatok dolgozni!
Zappe Gábor
mailto:gzappe@mail.index.hu?subject=/velemeny/eheti/e7i080616/&cc=cikkszerzonek@mail.index.hu
2008. 06. 16., 10:21 Frissítve: 3 napja
Adjon az állam még több pénzt, és még később kelljen visszamenni dolgozni, és akkor lesz az országban jó sok gyerek. Bölcsi nem kell, a gyerek maradjon az anyja szoknyája mellett jó sokáig - foglalható össze a Szonda Ipsos felmérésének lényege, melyet a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készítettek, és amelyet a Népszabadság [1] ismertetett.
Az eredmény igazából nem meglepő, legfeljebb szomorú. Mert mi sem egyszerűbb, mint kérni, kérni és kérni, ha meg a sok kérésnek általában kapás a vége, miért is tennének máshogy az anyák, bár a felmérés nem körükben készült, a biztosok az egész magyar nép véleményére voltak kíváncsiak. És a magyar nép a konzervatívnál is konzervatívabbnak mutatta magát.
a nőnek nem a játszótér és a cumisüveg a természetes közege
A "gyerek maradjon minél tovább az anyja mellett" felfogás nem csak idejét múlt, de a gyerekre is káros, remek módszer arra, hogy jó sok antiszociális, kommunikációképtelen, de legalább elkényeztetett kisköcsög lepje el az iskolákat és játszótereket. Aztán meg mindent. Mellesleg az évekre otthon ragadó anyák tudata beszűkül, kapcsolatukat nem csak a munkahelyükkel veszítik el bepótolhatatlanul hosszú időre, hanem a világgal is, a játszótéri anyuka nem véletlenül lett külön kategória [2]. Ugyanaz a ruha ősszel és tavasszal, egy lazább nyáron, meg egy kabát télen.

Meg a sírás, hogy az állam nem ad eleget. De miért is kell három évig, lehetetlenül kevés pénzzel, havi bő húszezer forinttal támogatni valakit, hogy otthon legyen? Mert történelmileg így alakult ki, meg mert ezzel is el lehet takarni egy adag munkanélküliséget, és addig se önkormányzati segélyt kap az anya, hanem államit. Pedig nem jó senkinek, se anyának, se gyereknek, nekem, mint adófizető apának meg végképp nem.
De ha véletlenül valaki ezt megemlíti [3], azonnal gyerek-, anya- és magyarságellenes idegenszívű lesz, holott Európa fejlettebb részén évtizedek óta jóval rövidebb időre jár pénz [4], mert a nőnek nem a játszótér és a cumisüveg a természetes közege, hanem az alkotó munka. Amivel egyébként jóval többet megkereshet, mint a nyamvadt gyes.
Úgyhogy húzzatok dolgozni anyák, bármit is mond a magyarok többsége. "

A cikkhet tartozó vélemények: http://kovacs-telekes.org/hu/kofa/blog/2008/06/17/nyilt-level-zappe-gabornak-es-az-indexnek

Saját véleményem: Ez a pasi egy 36 éves két gyermekes KÖCSÖG. Apa?????
Persze biztos van akinek tetszik és igazolva látja saját álláspontját, miszerint a karrier mindenek felett. Ezért még a gyerekét is feláldozza.Idejekorán rendszerhez szoktatja,biztos ami biztos ne álljon semminek útjába. Újszülött kortól tanítják, mikor egyen,igyon, tanuljon meg független lenni,oldja meg a problémáit egyedül és már az első éjszakától kezdve aludjon reggelig a másik szobában teljesen egyedül , sírjon is nyugodtan,majd megunja stb…
Bevallom engem rosszul neveltek: nem eszek azonos időben, nem alszok minden este ugyanakkor el,sőt még az éjszakát sem alszom végig és szeretem, ha a párom mellettem van éjszaka, a problémák megoldásában, és igénylem, ha sírok megvígasztaljanak stb….

A média maximálisan partner. Megmutatják a sztárok hogyan is kell ezt csinálni,a bizonytalan kismamák pedig bedőlnek nekik és a régi jól bevált ösztönöket felváltja egy amerikai irányzat,aminek a hírekből már látjuk a következményét.
Mire is céloztam íme a cikk:http://magazin.story.hu/cikk.php?act=kifejt&cid=1865&PHPSESSID=d98eab4bde180f08014b7b5ec7baefd6



"
Vekerdy: A legjobb az anya mellett, ha van mód erreSzemélyes véleményem változatlanul az, hogy jónak tartom: ha egy anyának erre módja van, az első 3 évet, kistestvér születése esetén még többet töltsön a gyerekek mellett – nyilatkozta az MNO-nak Vekerdy Tamás pszichológus. A XX. század első negyedében-felében kitűnő vizsgálatok mutatták ki azt, hogy a gyerek számára rendkívül jó és fontos, ha az első három évét az anyjával tölti el – folytatta a gyermekpszichológia területén is elismert viselkedéskutató. Hozzátette: Akkoriban még a harmadik életév volt az, különösen ennek az életévnek a vége, amikor a dackorszak, az „én-mondás”, tehát az elszakadás és ottmaradás problémája beköszöntött. A század második felében az akcelerációval egy időben azt a megfigyelést tették, hogy ez az életkor a 2,5-2-re csökkent. Tehát a dackorszak a második életévben, az „én-mondás” a második életév végén jelenik meg: felgyorsulást tapasztalhatunk.Jó lenne, és támogatnám azt is, ha az óvodáskorban a gyermek csak a délelőttöt töltené az intézményben. Ám találkoztam olyan jelenséggel is, mint a magyarországi Waldorf-óvodák, melyek azt hirdetik, hogy „a gyerek érdekében” csak délelőtt működnek, és nem akarnak napközit biztosítani. Ha kimegyünk Németországba, a Waldorf őshazájába, ott azt látjuk, hogy természetesen van napközi! Nem élhet a világon kívül semmilyen mozgalom vagy elszánás. Jó lenne, ha haza tudna jönni délután a gyermek akár az iskolából is. Csakhogy ez, világszerte így van, nem lehetséges – így hát azon kellene gondolkodnunk, hogy milyen legyen délután az intézményben töltött idő. Hát semmiképpen nem olyan, mint a magyar napközik nagy része. Az óvodák ebből a szempontból jobb helyzetben vannak – fejtette ki Vekerdy.Nemzeti összefogás kellErre jön viszont egy harmadik szempont, az anyáé. Világszerte vizsgálatok mutatják: míg százötven-százhetven éve még nagycsaládok éltek együtt, ma a gyermekükkel kettesben maradó anyák (ilyen a „zöld özvegy”-jelenség) egy része nehezen viseli ezt az izolációt; alkoholizmus és egyéb jelenségek, depresszív tünetek lépnek fel. Vissza akarnak menni dolgozni, konfliktus alakul ki. Egy anya, akinek teher a gyerek, az problematikus eset: itt valami utat kell teremteni annak, hogy legyen választási lehetősége. Ezért fontos az egyedi döntések fontossága – hangsúlyozta. Most is vannak anyák, akik nagy nyugalommal, örömmel maradnak otthon gyermekeikkel, azoknak ezt lehetővé kellene tenni. Vannak olyan anyák is, akik különböző – lelki, anyagi – okokból arra kényszerülnek, hogy valamivel korábban menjenek vissza. Ezt is lehetővé kellene tenni. Az helyes, hogy már eddig is oldották valamennyire a munkavégzés tilalmát – tette hozzá. Azzal a gyanúperrel is élek, hogy 1948-ban azért rendezték úgy a fizetéseket, ahogy rendezték, mert szerették volna, hogy a család minden tagját munkába kényszerítsék, és szerették volna a gyermekeket állami nevelésbe vonni. Ennyire viszont nem tudták kiépíteni a rendszert. Én magam is pártoltam, hogy egy időre legalább fenntartható legyen egy keresetből egy család; ami persze lemondással jár, nem tudom, mennyire hajlandók erre Magyarországon a családok – árnyalta a képet Vekerdy. A kérdés tehát rendkívül komplex; mindkét szempontnak számtalan igazságtényezője van, és mindig óriási veszély, amikor egyik vagy másik oldal hangsúlyozásával az egyik vagy másik politikai erő a maga igazát akarja hangsúlyozni. Ezek a dolgok soha nem egyértelműek. Kitűnő példa erre a finn iskola-gyerek kérdés rendezése; itt rendkívül feszült helyzetben a pártok addig veszekedtek egymással, amíg legalább néhány alapkérdésben meg tudtak egyezni. Én csakis ezt az alaphelyzetet látom járhatónak – vélte a pszichológus. Ez rendkívül komplex kép: ennek a megoldására valódi nemzeti összefogás kell, nem hiszem, hogy egy még oly zseniális jobb- vagy baloldali kormány meg tudná oldani – összegezte Vekerdy. " Teljes cikk:http://www.mno.hu/portal/567446

Egyik ismerősöm véleménye,de minden szavát felvállalom! Tudni kell még róla,hogy két gyermeke van és hamarosan megszületnek az ikrek. Sajnos én nem tudom a ennyire összeszedni a gondolataimat :(

"Íme az elképzelésem:
Szerintem van ennek az egésznek az állami pénzen és a jelenlegi gazdasági helyzet "javítására" törekvésen kívül egy másik nagyon komoly oldala, amit nem szabad elfelejteni: a globalizáció érdeke, az agymosás, de mindenki úgy hívja ahogy akarja. Ez inkább globális tendencia, mintsem csupán a kishazánkra jellemző törekvés. Én, amióta dolgozom, csak multinál dolgozom (pontosítok: dolgoztam 4 évvel ezelőttig), a páromnak is multi a munkáltatója. Nem panaszkodom a munkahelyemre, magyar viszonylatokhoz képest még igenis "családbarát", egy rossz szavam nem lehet. De! Tény, hogy kő keményen megkövetelik azt a 8 órának burkolt 12 órát és az emberre otthon is felhalmozódó stresszhalmazt öntenek (ami miatt rendszeres a nem alvás, vagy legalább az álomban folytatott munka). Tény, hogy viszonylag jó pénzért, de ezért az átlagnál kicsivel jobbért szó szerint rabszolgává varázsolják az embert.
És a multik nem szívesen vesznek vissza (sok)gyermekes anyukákat, nekik tényleg az az ideális, ha a dolgozók többsége fizikai csúcspontján levő, nagy munka-, stessztűrő, 30-as éveit taposó fiatalokból áll. Aki ilyen munkahelyen dolgozik, az az agymosással is abszolút tisztában van. Hogy havonta több "üzleti vacsorán" kell résztvenni, hogy félévente többször "csapatépítő tréning" keretében kell elutazni néhány napra a családtól, hogy folyton meetingeket rendeznek és a cég fantasztikus teljesítményét szeretik előadásokon hinteni (olyanról is hallottam, ahol ebből tesztet is írnak a dolgozók).
Ebbe a fenti irányzatba totálisan nem illik bele egy gyermekét/gyermekeit otthon nevelő nő, aki ha néhány év kiesés után visszamegy dolgozni, már csak MAXIMUM 8 órát tud elvállani, de azt is szívesebben redukálná 6, vagy inkább 4 órára és aki adott esetben évente többször távol van a gyerek betegsége, különórája megezmegaz miatt.
Ha ezt még tovább gondolom, akkor az "állam sem annyira jár ezzel rosszul" (mármint ezzel a szemlélettel), hiszen ha a korai kötődés kialakulása hiányzik, akkor a gyerekeket (mint egyes diktatúrák idején is jellemző volt) már eleve nem az édesnya, hanem az állam neveli - nem sorolom fel, hogy milyen emberek nevelődnek, de az biztos, hogy nem a leendő mintacsaládok alapítói. Viszont adott esetben jól agymosható igagépek. Zárójelben megjegyzem, ez a multinacionális mentalitás egyre inkább kezd elterjedni számos más (nem multi) munkahelyen is, egyre több ember veszi fel ezt a robotmunka stílust - kvázi kezd divattá válni (most hirtelen a szüleim munkahelye jutott eszembe, amely egy egyetem, de ahol éppen amiatt, hogy a dolgozók összetehetik a két kezüket, hogy egyáltalán van munkahelyük, bizony egyre több a 12 órázás és a közvetlen munkájához nem kapcsolódó egyéb tevékenységek kényszerű bevállalása, szóval állami- és közszférában is jól jön az ilyen hajtós csapat, a kis- és középvállalatoknál pedig az ellehetetlenített körülmények, a túlélés miatt ez a tendencia).
Tényleg elegendő megnézni, hogy mit diktál a média is: a nő legyen vagyány, szexis, karrierista, keresse maga a pénzét, ne függjön mástól. Köztudott, tagadhatatlan, hogy biológiai szempontból a 20-30 éves kor a legideálisabb időszak a gyermekszülésre. A munkahelyemen egyik úttörő voltam, mint anyuka a magam 28 évével! Előttem csupán 1-2 nő szült, a többiek mind később, van aki bőven 35 és afölött (a főnöknőm most várja az elsőt, ő 35 éves, az apuka lassan 41)de sokan vannak még, aki tovább hajkurásszák a megfelelő apajelöltet, miközben már csak az igazgatói pozíció van hátra, pénz van elég, naponta fitnessterem és szolárium a program. Frusztáltak, az nem kifejezés, de tény, hogy a naponta este 7-8 előtt nem mennek haza és hajtják magukat rendesen.
Nem azt akarom mondani, hogy én ezekből a riportokból azt szűröm le, hogy most egyből konrkétan kishitlerek és kissztálinok nevelése a célja bárkinek is - mert ezt ilyen formában én sem gondolom komolyan. De az az irányzat, hogy a gyermekeket ideje korán valami külső kényszer által elszakítsák a családi fészekből nagyon is jól jöhet magasabb szinteken, sőt eleve rávenni a nőket, hogy minél kevesebb gyereket szüljenek, ugyanakkor ez veszélyes folyamat, nem csupán az adott anya és gyermek kapcsolatára nézve, hanem az egész társadalomra nézve.
A multinacionális vállalatok elképesztő hatalomátvétele pedig már így is őrületes károkat tesz a világban (csak egy példa a környezetszennyezés), a társadalom eképpen történő alakítása saját véleményem szerint igenis szorosan összefügg ezzel. Ez egy globális szemlélet (melyenk gyökere, szülőhazája szerinem az Egyesült Államok), egy nagyon összetett folyamat részecskéje, amely most penetrálódik Magyarországon is. Sajnos.
Bocs, hogy hosszú lettem és elnézést, ha szerintetek ez bolondság és fárasztó, abszolút személyes vélemény és éppen tegnap veséztem ki egy ismerőssel, csupán ezért csigázott fel a téma.
További jó napot mindenkinek! ""