A szülinapom mellett még volt egy fontos esemény, Végre megláthattuk Esztit a kereszthugicámat.
Nagyon szép! Békésen aludt a Mózes kosarában, miközben mindenki őt csodálta.
Annyi ajándékot kaptam, hogy nem is fértem tőlük. Ismét volt szülinapi tortám,Keresztanyáék elénekelték a Happy birthday to you –t , sőt még velem is megtanították. Igyekeztem csendben lenni, hogy Eszti aludni tudjon, de a vége felé már elég nehezen ment. Már csak azért is, mert anya megfogta és megdajkálta Esztit. Ezt nem nézhettem nyugodtan, így próbáltam magamra terelni a figyelmet. Mivel visszakaptam az anyukámat, így elmondhatom, hogy „Eszti, ajanyos!”.
Keresztanya a cirmos cici dallamára tanított egy új éneket, aminek szövege igencsak kedvemre való volt, így pillanatok alatt elsajátítottam. „Cicimici most, cimici most, cimici, cimici, cimici most” Azóta is gyakorlom. Amikor Keresztanya levonult Esztit etetni, én követtem és irigykedve néztem, milyen jó most Neki. Anya sajnos nem ért rá, deeeee egyszer csak megjelent és már ketten ciciztünk.
A délután végére jól elfáradtam.
Tejszínhabosan
Tejszínhab /nyami:))/












0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése