Ehhez érzék kell….
Írtam Andinak egy levelet, hogy mi lenne, ha találkoznánk, ő pedig azért kapcsolta be a gépet, hogy megírja nekem, mi lenne, ha találkoznánk. Hát kérem, ezt így kell csinálni.
Ákos nagyon izgatott volt. Egész úton Shrek szamarát alakította, az „Ott vagyunk már?” kérdésekkel.
Igen, végül is a sok kérdés hatására odaértünk. Már a lépcsőházban vártak minket. Erik hatalmasat nőtt, jön megy, intézkedik. Ákos először lerohanta a wc-t, hosszú volt az út, majd elkezdtek játszani.
A tortát nem nagyon akarták meghagyni ebédig. Erik édes pofa volt. Volt amikor kisebb testvér módjára próbálta erejét fitogtatni és volt amikor elém állt és felkéredzkedett egy kis bujcizásra. Andi pocakja növekszik, én meg irigykedem a bentlakó nemére :)
Maja és Ákos együtt játszottak újra. Az ebéd olyan fincsi volt, hogy kétszer szedtem és holnap az lesz nálunk. Az idő olyan gyorsan elszállt, hogy meg is sértődtem rá. Máskor annyi lomha, most meg …
De mivel ilyen ügyesen összehoztuk ez bizakodásra ad okot, hogy hamarosan újra találkozunk.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése