Négy órakor a reptéren voltunk és beálltunk a kígyózó sorba. Jó magyar szokás szerint mindenki tolakodott, mintha nem ugyanarra a gépre vártunk volna. Ákos kimondottan jól viselte, ellentétben velem, akit nagyon bosszantott, hogy eltapossák a gyerekemet.
Hat órakor elindult a gép, Ákos nagyon izgatott volt, de nem félt és nem is sírt mint a többi gyerek.
Két és fél órát nyugodtan, nyűszöges nélkül végigülte. A leszállásnál megint kicsit izgatott lett, a füle is fájt, de amikor földet értünk, már semmi baj nem volt.
A reptéren átvettük a kocsit és már indultunk is Carcassonne felé. Mihelyt elindult a kocsi, már aludt is. Két óra alvás után felébredt és beindult a „Pörgettyű” már csak így hívjuk alvás után, mert akkor nincs megállás estig. Még egy óra volt hátra a szállásunkig, amit végigdumált. Szuper nagy apartmant kaptunk, gyorsan belaktuk és hogy apa tudjon kicsit pihenni, Pörgettyűt elvittük egy nagyot sétálni a Midi folyó partjára. Este nem kellett altatni, végül hamar elaludt.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése