Reggeli ébredés

Ismét egy sors bejegyzés, hogy ne felejtsek el semmit!


Miután Ákos felébredt, még mellébújtam egy kicsit és beszélgettünk.

Mondtam neki, hogy Eszti / ő lesz a keresztlányom/ keresztelőjére megrendeltem a csodaszép ruhákat és nekik is az öltönyöket. Erre ő mondta, hogy vannak szép ruhái, pl. a Thomas vonatos vagy az Adidas pont jó lesz.

Elmagyaráztam neki, hogy templomba megyünk, ahova igazán szép ruhában illik menni.

- Tudod, megyünk a templomba, ahol talán még a harang is szólni fog. / nem szoktunk templomba járni, de a harang hangja mindig elbűvöli, nem is beszélgettünk még a templom jelentőségéről/

Erre ő:

- Ja, igen tudom, ott fogok meggyógyulni.

- Mit mondtál?

- A templomban fogok meggyógyulni a Gáborral. Nem lesz műtét.
-Tudod mi az a műtét?
-Nem, de nem lesz.



Szerencsémre megcsörrent a telefon és nem látta a legördülő könnycseppeket.

Mondja meg nekem valaki, honnan jönnek ezek a dolgok? Hogy tud egy kisgyerek bölcsebb lenni, mint egy felnőtt?

A szóban forgó templom a Margitszigeti kápolna, ahonnan közel négy éve /ő akkor költözött a pocakomba/ úgy rohantam ki egy esküvőről, hogy mindjárt megfulladok.Előtte ez soha nem fordult elő velem. Ha nagyon szeretném bonyolítani a dolgot akkor még annyit, hogy a Keresztlányom szüleinek volt az esküvője, akiket Ákos a keresztszüleinek választott. Véletlenek összjátéka lenne? Nem hiszem.